Városlista
2024. november 15, péntek - Albert, Lipót

Hírek

2021. Január 22. 10:32, péntek | Belföld
Forrás: mti - illusztráció: mti

Orbán: minél több vakcinának kell lennie Magyarországon

Orbán: minél több vakcinának kell lennie Magyarországon

Emberéletek múlnak a vakcinán, és minden élet számít, ezért fontos, hogy minél több vakcina legyen Magyarországon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban pénteken.

A kormányfő kiemelte: jelenleg mintegy 400 ezer olyan ember van, aki átesett már a koronavírus okozta betegségen vagy beoltották. Ez alacsony szám, és akkor lehet gondolkodni azon, hogy az élet visszatérhet a normális kerékvágásba, amikor tudnak vakcinát biztosítani az egészségügyi dolgozóknak, a szociális otthonokban lévőknek, a 60 év feletti krónikus betegeknek, a védekezés egyéb szereplőinek - itt jön a kormány is -, valamint az időseknek. Ekkor lehet majd arról beszélni, hogy milyen ütemben, hogyan szabadulhatunk meg a korlátozásoktól - mondta. Hozzátette: minden azon múlik, hogy mennyi vakcinát tudnak szerezni.

Orbán Viktor a vakcinák európai uniós engedélyezésével kapcsolatban rámutatott: ha csak egy-két oltóanyagot engedélyeznek, az nem teremt versenyhelyzetet, pedig ha verseny van, akkor megmozdulnak a gyártók.

Megjegyezte: bizonyos cégeknek van vakcinájuk, de Brüsszel nem adja ki az engedélyt, miközben máshol már oltanak vele, és olcsóbb is, mint a már forgalmazott oltóanyag.

Kifejtette: a csütörtöki EU-csúcson a lengyel miniszterelnök szólalt fel a visegrádi országok nevében, és beszélt arról, hogy ha az AstraZeneca jó Nagy-Britanniában, akkor miért nem jó az európaiaknak, miért nem adják ki rá az engedélyt. De nem magyarázat kell, hanem vakcina, és ha nem jön Brüsszelből, akkor máshonnan kell szerezni, mert "az nem lehetséges, hogy azért haljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú" - jelentette ki.

A miniszterelnök közölte: nem akar huzakodni Brüsszellel, mert az politikai huzakodás lenne, de most emberéletekről van szó, és majd a válság után visszatérhetnek arra, hogy a vakcinabeszerzés központosítása helyett nem lett volna-e jobb, ha mindenki maga intézi ezt, majd utána kell beszélni arról, hogy Brüsszel jól vagy rosszul cselekedett, de "most itt van a baj".

Kitért rá: pénteken Moszkvában tárgyal a magyar külügyminiszter, remélhetőleg minél több vakcinát szerez. Kínával előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, de akkor lesz onnan vakcina, ha megvan rá az engedély - mondta. Hozzátette: Szerbiában, a Vajdaságban már használják ezt az oltóanyagot.

Megjegyezte: az AstraZeneca vakcinájáról folynak a tárgyalások.

Orbán Viktor elmondta: nem tudják addig feloldani a korlátozásokat, amíg nincs tömeges oltás, a második hullám "magasra csapott", nagy erőket kellett mozgósítani, hogy megfékezzék.

Közölte: a reggeli adatok alapján 1311 új fertőzött van, és 98 elhunyt, 3959-en vannak kórházban, 274-en lélegeztetőgépen.

Azt is mondta, hogy a jövő héten hoznak döntést az érettségizőkről és tanáraikról, hogy az oltás szempontjából "előrehozzák-e őket". De korai még arról beszélni, hogyan oldhatják fel a korlátozásokat, a fontos, hogy mindenki betartsa a szabályokat - mutatott rá.

Arról is beszélt, hogy a kormánynak joga van elrendelni két hétre a rendkívüli jogrendet, utána elkezdődik a tavaszi ülésszak és a parlamenthez fordulnak ezzel a kérdéssel.

Úgy látja, a legfontosabb tanulság, hogy nem engedheti meg magának egy komoly ország - és Magyarország ilyen -, hogy egy ilyen járvány idején kilincselni kelljen vakcináért. Méltatlan helyzet volt az is, amikor lélegeztetőgépeket kellett szerezni tavaly, ezért beindították a magyarországi gyártást - emlékeztetett.

Elmondta: elrendelték egy olyan gyár felépítését, amely bármilyen esetben, ha képesek kifejleszteni vakcinát, sok oltóanyagot tud gyártani, és ez a gyár Debrecenben épül fel.
A kormányfő arra is kitért, hogy a gazdaság kulcsa a munka, és ő a munkahelyek számát nézi elősorban. Négyezerrel többen dolgoztak decemberben, mint egy évvel korábban - közölte.

Kiemelte: a magyar válságkezelés arra épül, hogy a munkahelyeket védjék meg, és ehhez erős vállalkozások kellenek. Ezért kellett a hitelmoratórium, az adócsökkentés, mert nem megszorítás kell válság idején, hanem adócsökkentés és fejlesztés - fogalmazott.

A baloldali kormányok meggyőződése volt, hogy a cégeket és a bankokat kell menteni, és ehhez az emberektől kell forrásokat átcsoportosítani, ezért megszorítások voltak és adóemelés - mondta. De ez nem vált be, ezért most adót csökkentenek, visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, a 25 év alattiaknak nem kell adót fizetni, támogatják a családokat - sorolta. Hozzáfűzte: a mostani válságkezelés működik és új távlatokat nyit.

Orbán Viktor elmondta: az EU-ban beszélnek arról, hogy kell-e valamilyen igazolvány azoknak, akik átestek a koronavíruson vagy kaptak oltást, és az az álláspont, hogy egységes adatbázis kellene, de egyelőre csak felbukkant a lehetőség, a konkrét válaszokra még várni kell.

Szólt arról is, fontos lépést tettek, amikor elfogadták az orvoskamara javaslatát a béremelésről, és most a többi orvos bérét is ehhez próbálják igazítani, továbbá ösztönzik őket, hogy praxisközösségeket hozzanak létre, fogjanak össze. A fogorvosokat ugyanúgy kezelik, mint a háziorvosokat - fűzte hozzá.

A miniszterelnök végül arról is beszélt, hogy nem politikai vita kérdése, hogy Magyarország keresztény kultúrájú ország-e, ez ténykérdés, és nem érdemes vitatkozni arról, hogy a keresztény kultúrkörhöz tartozunk Európában.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld

Továbbra is kínlódik az építőipar

Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld

Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében

Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot