Hírek
2015. Június 12. 07:23, péntek |
Külföld
Forrás: MTI
: nincs kétség a magyar demokrácia tartósságával kapcsolatban
A tények gondos tanulmányozása alapján nincs kétség a magyar demokrácia tartósságával kapcsolatban.
Mondta a Die Welt című német lapnak csütörtökön Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, akinek vezetésével a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzést készített a német és a nemzetközi sajtóban megjelenő Magyarország-képről.
A Die Welt online kiadásában megjelent interjúban a DGAP Magyarország-kutatócsoportjának vezetője a tekintélyes kutatóintézet csütörtökön bemutatott tanulmányáról szólva hangsúlyozta, hogy aki elolvassa kutatási jelentésüket, "megállapítja majd, hogy ez szabad ország nyitott határokkal, és mindenki elmondhatja, amit szeretne".
Német részről alaposabban kell tanulmányozni a tényeket, "akkor is, ha ezt a magyar nyelv és Orbán Viktor gyakran provokatív hangütése nehézzé teszi" - tette hozzá.
"Egy kicsit több megfontoltsággal és gondossággal kell bánni a tényekkel, mindkét oldalon: Orbán Viktor és a média" oldalán is - mondta Klaus von Dohnanyi.
A Magyarország a médiában 2010-2014 - Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán című kutatási programról elmondta: a tudósításokat összevetették a tényekkel, megvizsgálták a Magyarországgal foglalkozó cikkekből kibontakozó kilenc legfőbb bíráló állítást, és végül megállapították, hogy az összevetés révén csaknem valamennyi állítás megdől vagy jelentősen gyengül.
A sajtóban megjelenő bírálatok "gyakran nem fedik a tényeket", ugyanakkor "gyakran maga a magyar miniszterelnök az oka a félreértéseknek" - mondta Dohnanyi.
A kormányfő "kedveli a provokációt", keresi a nyílt beszéd lehetőségét és kritizálja, hogy a politikusok tartózkodnak "a kényelmetlen igazságok kimondásától" - tette hozzá a DGAP kutatásvezetője, megjegyezve, hogy "Orbánnak talán mérsékelnie kellene magát".
A nacionalizmus erősödésére vonatkozó sajtóbírálatokkal kapcsolatban azt mondta: a miniszterelnök nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar történelem "erős hangsúlyozásával" át lehet hidalni a társadalomban lévő "mély konfliktusokat", és így a közös emlékezés a múltra egyesíti majd a magyarokat, akiknek évszázadokig kellett védekezniük a törökök, Habsburgok, németek és szovjetek ellen. Ez "egy magyarázat" arra, hogy a magyarok miért reagálnak "annyira érzékenyen" a külső, például Brüsszelből történő beavatkozásra.
A bírók nyugdíjkorhatárának leszállítása körüli vitákról elmondta, a jelentésben is megállapították, hogy a kormány eljárása "jogilag nem volt rendben".
Arra a kérdésre, vajon felelős magatartás-e egy uniós tagállam kormányfőjétől, hogy csak akkor von vissza vitatott törvényeket vagy elképzeléseket, ha közbelép az Európai Bizottság, Dohnanyi rámutatott, hogy a bizottság 2013-ban kétszer annyi kötelezettségszegési eljárást folytatott Németország ellen, mint Magyarország ellen. Arra a felvetésre pedig, hogy talán van különbség az autópályadíj miatt és a jogállamiság iránti kétségek miatt indítandó kötelezettségszegési eljárás között, azt mondta, hogy biztos van különbség, de minden egyes esetet külön meg kell vizsgálni, és a DGAP elemzése kimutatta, hogy az az általánosító vád a médiában, miszerint Magyarország letér a demokrácia útjáról, "inkább benyomásokon alapul, mintsem bizonyítható tényeken".
A választókerületek határainak átrajzolásával kapcsolatban kifejtette: "sajnos megszokott", hogy a "politikai többség" kérdése szerepet játszik a választókerületek kialakításában, így Magyarország "nincs egyedül" ezzel a gyakorlattal.
A Médiatanács összetételéről szólva hozzátette, hogy a DGAP megállapítása szerint változtatni kellene az eljáráson, hogy a testület "reprezentatívabb" legyen.
Az antiszemitizmustól való elhatárolódás körüli vitákra vonatkozó kérdésre Klaus von Dohnanyi kijelentette, hogy az antiszemitizmus vádja Orbán ellen nem felel meg a tényeknek, és rámutatott egyebek között arra, hogy a Fidesz-kormány volt az első magyar kormány, amely bocsánatot kért Magyarországnak a holokausztban való részvételéért.
Dohnanyi úgy vélte, hogy a társadalmi "légkör megmérgezése" nem Orbánnak vagy a Fidesznek tulajdonítható, hanem a Jobbiknak, amely ellen Orbán hatékonyabban küzd, mint az ellenzéki pártok. Az EU-ra vonatkozó kormányzati kritikával összefüggésben hozzátette, hogy aki bírálja az Európai Bizottságot, az "még messze nem Európa-ellenes".
A neoliberális gazdaságpolitikára irányuló kormányzati kritikával kapcsolatban kifejtette, hogy az "nem teljesen alaptalan", hiszen Kelet- és Közép-Európa 1990 utáni történelmét tanulmányozva nem lehet nem észrevenni a "dogmatikus és radikális piacpolitika nagyon negatív" következményeit, amelyeket el lehetett volna kerülni.
Orbán Viktor vitatott tusnádfürdői beszédével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormányfő nem "magasztalta +sikermodellként+" Oroszországot, és azt a gondolatát fejtette ki, hogy nem akar olyan államot, amely csak a gazdasági liberalizmus iránt köteleződik el. "Én sem tartom kivitelezhetőnek Orbán közgazdaságtani elképzeléseit, de azért muszáj, hogy elmondhassa a gondolatait" - jegyezte meg Klaus von Dohnanyi. Hozzátette, hogy a kormányfő a beszédben "ügyetlenül fogalmazott", de nem helyezkedett szembe a demokráciával.
A DGAP kutatásvezetője az Oroszországhoz fűződő viszonyra vonatkozó sajtóbírálatokról szólva kifejtette, hogy Orbán ugyan jelezte kifogásait az Oroszország elleni szankciókkal szemben, mint ahogy más országokban és pártokban is megtették, de Budapest betartja a szankciókat, "és ez a lényeg".
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 27. 08:24, péntek | Külföld
Oroszországban 25 százalékkal nőtt az autógyártás novemberben éves szinten
Oroszországban éves szinten nőtt, havi összevetésben csökkent a személyautó-gyártás novemberben.
2024. December 25. 12:28, szerda | Külföld
Bizalmat szavazott a román parlament az RMDSZ részvételével megalakult koalíciós kormánynak
2024. December 24. 10:37, kedd | Külföld
Szentév - Ferenc pápa szenteste megnyitja a Szent Péter-bazilika szent kapuját és ünnepi misét vezet
Ferenc pápa vezeti az ünnepi misét a Szent Péter-bazilikában kedd este, amelynek keretében elindítja a 2025-re meghirdetett jubileumi szent évet a bazilika szent kapujának a megnyitásával.